BLOGTURNÉ – J. Goldenlane: Napnak fénye [NYEREMÉNYJÁTÉK]

Újra elhoztuk nektek J. Goldenlane-t, mert nagyon jó és szeretjük. Ezúttal a Napnak fényét mutatjuk be egy háromállomásos turné keretein belül. Ugyanabban a világban járunk, amit a Holdnak árnyékában már megismerhettünk, csak épp a világ másik felén, más karakterekkel. Az őrült tempó és az akciódús cselekmény tehát garantált. Tartsatok velünk, és megtudhatjátok, ezúttal mennyire nyűgözött le minket egy hihetetlen lány, egy műszerész fiú és egy császár. Valamint ha elég szerencsések vagytok, nyerhettek is.

[alert type=”info”]Kiadó: Delta Vision kiadó
Sorozat: Napnak fénye-ciklus 1.
Megjelenés: 2015. 06. 04.
Műfaj: YA Sci-fi, kaland
Terjedelem: 496

Mi jöhet egy világháború után?

Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború.

Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is.

Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat.

Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó és alattvalói sorsa pedig elválaszthatatlanul összefonódik.

J. Goldenlane új regényének színes, mesteri precizitással felépített világa kiváló érzékkel hozza össze a YA klasszikus elemeit, egy posztapokaliptikus világ képeit, és a finom humort – túllépve a megszokott kereteken, a fiatal és lélekben fiatal olvasók számára egyaránt emlékezetes módon mutatva be az új világrend meghatározó uralkodóházának intrikáit és a felnőttként helytálló fiatalok küzdelmeit.

[/alert]


 

Majdnem kerek egy éve, hogy az első Goldenlane regényemet elolvastam, mégpedig mindjárt a Holdnak árnyékát, ami ugyebár a második része ennek a sorozatnak. Akkor úgy nyilatkoztam, hogy: “(…) olyan, mintha Quentin Tarantino, James Gunn és Simon Pegg közös szerelemgyereke lenne. Tökéletes kombinációja a kalandnak, a humornak, az abszurd-komikusan tragikus helyzeteknek és a nagydumás karakternek és párosításaiknak.”

Bevallom féltem a Napnak fényétől, és húztam halasztottam, meg azt kérdeztem magamtól, hogy mi a fenének jelentkeztem én erre. Féltem, mert bár ugyanaz a világ, ugyanaz a zseniális író, mégis teljesen más érzést keltett bennem a borító és a fülszöveg. Aztán mégiscsak rávettek, és most meg azt kérdezem magamtól, hogy mi a fenének NE jelentkeztem volna én erre…

Mostanában ilyen totál abszurd,és erősen komikus, de mégis zseniálisan összetett és furfangos kínai tv sorozatokra cuppantam rá, úgyhogy jól is jött nekem ez a könyv, lévén, hogy a Kínai birodalomba kalauzol el minket az írónő. És iszonyatosan jól hozza ezt a feelinget, simán eltudnék képzelni belőle egy animét vagy valami élőszereplős sorozatot. Bár lassabban indul be, mint a Holdnak árnyéka, amikor viszont elkapja a gépszíj, ugyanolyan pörgős tempóval söpör végig rajtunk.

A YA címke egyrészt a fiatalabb szereplőgárdára vonatkozik, másrészt pöppet könnyedebb is, mint a második rész, de azért jó kalandregényhez híven, most is úszkálhatunk az akcióban, mint Dagobert McCsip az aranyában. Egy kalandot viszont, mint tudjuk, nem csak a csihi-puhi éltet, ennél jóval intellektuálisabb a történetszál, és az egészet egy sor kacifántos esemény indítja el. Bár egy elég komoly háttértörténettel operál, és főszerepet kap a politika, az ármány, a soha véget nem érő hatalmi játszmák és egy újabb világháború kitörésének veszélye, mégis az írónő a már tőle megszokott humorral és groteszk stílussal mutatja be mindezt egy csapat hibbant, de briliáns szereplő segítségével.  Érdekes kontraszt van a technika és a hagyomány között, míg az előbbit Ausztrália képviseli, utóbbit Kína tartja nagybecsben. Vannak robotok és high-tech felszerelések, de nem erre fókuszál a történet, és nem is annyira szuper fejlett a világ, amit sajnálok is meg nem is, mert jobban belegondolva ez így még teljesen reális és elképzelhető mai szemmel és nem túl elrugaszkodott, mint sok megjósolt technikai fejlődés más könyvekben vagy filmekben.

Ezerszer mondtam már, hogy nem rajongok a váltott nézőpontos sztorikét, pláne, ha sok nézőponttal dolgozik az író, de vannak olyan kivételek, amik, hiába kergetnek az őrületbe minden fejezet végén, valahogy mégis jól működnek. Ez történt most itt is. Általában négy (néha több, néha kevesebb) szálon mozog a végéig.

Ticca Miné, egy hétköznapi, ám tűzről pattant leány, kinek high-tech-kel tunningolt macskája egy nap úgy dönt, hogy angolosan távozik, hogy keresése közben a lány több időt tölthessen el a jóképű szomszédsráccal, Linnel. Ticca az a fajta lány, aki elsőre túl sok és legszívesebben elásnád 6 méter mélyen: hisztis, állandóan bajba keveredik, gondolkodás nélkül fejjel megy a falnak, pedig hiányzott a tornaórán, amikor önvédelmi oktatás volt. Aztán rájössz, hogy valószínűleg nélküle fele ennyire sem lenne érdekes a sztori és igazából egy hűséges, szerethető, vicces karakter, és egy erős személyiség. Meg amúgy is, minden jó csapatba kell egy forrófejű.

Lin, a történet MacGyverje, csak kevésbé cool, na szóval ő a rezidens szende nerd, aki sok pácból húzza ki magukat. Cuki volt, és amúgy is szeretem az ilyen karaktereket, meg legalább hozta magával a kiber szálat (amibe amúgy nem mélyültünk el nagyon sajnos). Kettejük között van egy aranyos, de nem eltúlzott szerelmi szál, semmi megrendítő vagy epic, egyszerűen nagyszerű. Ebből is sok vicces jelenet származik, főleg kiindulva abból, hogy két kamaszról beszélünk, ráadásul szöges ellentétei egymásnak, de olyanok együtt, mint a Rakéta csapat csak több sikerrel. Teljesen idióták, de imádjuk őket.

Ehhez a brancshoz csatlakozik még személyes kedvencem, Tien Naga-Hai Huang-Ti, a barátainak csak Naga, az új kínai császár, akit koronázása óta szinte mindenki az örök vadászmezőkre akar küldeni. Viszont semmi pánik, mert az univerzum valamiért úgy döntött, hogy Ticcát és Lint küldi a megmentésére. Ismétlem, semmi pánik. Na, de azért Nagát sem kell félteni. Azért lett ő a kedvencem, mert ő volt a legváltozatosabb karakter. Megvan benne egy császár egója, az a felsőbbrendű érzés, ami miatt orrba nyomnád, de közben meg tök röhejes és cuki, amikor egy hétköznapi helyzetben találja magát, kb, mint az összezavarodott John Travolta. Viszont egy igazi lángelme, és látszik, hogy remek uralkodó lesz belőle, ha megéri. Ráadásul még úgy is egy rejtélyes karakter, hogy belelátunk a fejébe. Nem egyszerű, de pont ezért érdekes.

A csapat idővel kibővül, beesik az ausztrál 007-es szupermodell robotzsaru, Aisha is, akinek Nagával való kapcsolata egy újabb mókás eleme lesz a sztorinak. Emellett pedig vannak mellékszereplőink is dögivel (Medve <3), és persze főgonoszaink is, akiket lehet utálni. Az, hogy ki-kivel van teljesen más tészta.

Szóval a Napnak fénye hozta mindazt, amit kellett neki, és bár látni a fejlődést az első és a második rész között, és a Holdnak árnyéka még mindig az etalon nálam Goldenlane pennájából, de ez a kötet is belefúrta magát a szívembe a csavarjaival, cselszövéseivel, kalandjaival és fergeteges humorával. Váltott nézőpont ide vagy oda, imádom ezt a káoszt, ezt a szedett-vedett csapatot, akik minden jel ellenére igenis kompetensek, összetartóak, és kellően őrültek ahhoz, hogy a lehetetlent is végrehajtsák. Mindig sikerül kibúvót találniuk a reménytelen helyzetekből. Ha bármilyen megoldhatatlannak tűnő problémája van, talán Önnek is segít a szupercsapat.

u.i: Egyelőre még nem olvastam a 3. könyvet, de aztarohadt, ha ez a két szereplőgárda keveredik, az körülbelül felér egy atomrobbanással, úgyhogy nagy reményeket fűzök hozzá.

VERDIKT:


NYEREMÉNYJÁTÉK

A könyv egyik főszereplője maga a kínai császár, aki állandó veszélyben van, hiszen számos ember szeretné holtan látni. Az Új Császárok sorában ő a negyedik, de az Utolsó Háború előtt is rengetegen uralkodtak. Minden állomáson bemutatunk nektek egy régi időkben uralkodó császárt, nektek pedig nincs más dolgotok, mit kitalálni, ki az, és beírni a rafflecopter megfelelő sorába.

[alert type=”warning”]

Figyelem! A válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.[/alert]

1644-től haláláig, a Csing-dinasztia első császára. Kezdetben nagybátyja, Dorgon herceg kormányzott helyette. Fiatalon, 1661-ben hunyt el. Alig 23 éves volt, és a legendák szerint a halálának kihirdetett időpontban nem is hunyt el, hanem – kedvenc hitvesének halála miatt – egy buddhista kolostorba vonult vissza. Kína császári trónján 7 éves fia, Kang Hszi követte.

a Rafflecopter giveaway


További Állomások

07.14. Bibliotheca Fummie
07.16. Deszy könyvajánlója
07.17. Függővég

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük