BLOGTURNÉ – Jennifer L. Armentrout: Vérből és hamuból (Vér és hamu 1.) KRITIKA [NYEREMÉNYJÁTÉK]

BLOGTURNÉ – Jennifer L. Armentrout: Vérből és hamuból (Vér és hamu 1.) KRITIKA [NYEREMÉNYJÁTÉK]

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hozzánk is megérkezett Jennifer L. Armentrout külföldön már hatalmas sikert aratott Vér és Hamu sorozatának első kötete. Ez az írónő első high fantasy regénye, amely egy olyan világba kalauzol el minket, ahol vérszomjas lények szedik áldozataikat, egy különös vallás irányítja a királyság mindennapjait, hazugságok, ármánykodás és viszályok szövik át az udvar légkörét. Tartsatok bloggereinkkel és játsszatok velünk, hogy lehetőségetek legyen megnyerni a könyv egy példányát!

Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Sorozat: Vér és hamu 1.
Megjelenés: 2022.03.31
Fordító: Rácz Kata
Terjedelem: 688 oldal
Műfaj: Romantikus High Fantasy

Lebilincselő és akciódús, szexi, függőséget okozó, meglepő fantasy! Tökéletes olvasmány Sarah J. Maas és persze JLA rajongói számára.

EGY SZŰZ…

Egy új korszak hajnalán, a születésekor kiválasztották Poppyt, ezért az élete sosem volt igazán a sajátja. A Szűz élete magányos. Sohasem érinthetik meg. Sohasem nézhetnek rá. Sohasem szólhatnak hozzá. Sohasem tapasztalhatja meg az élvezeteket. Ám ő Felemelkedésének napjára várva szívesebben tölti idejét a testőreivel, és inkább harcol a gonosszal, ami elvette tőle a családját, mint hogy arra készüljön, hogy az istenek méltónak találják. De ez a döntés sem volt sohasem az övé.

EGY KÖTELESSÉG…

Az egész királyság jövőjének terhe Poppy vállát nyomja, és ez olyasvalami, amire egyáltalán nem biztos, hogy vágyik. Hiszen egy Szűznek is van szíve. És lelke. És vágyai. És amikor Hawke, az arany szemű őr felesküszik rá, hogy biztosítja a Felemelkedését, így belép az életébe, a végzet és a kötelesség összekuszálódik a sóvárgással. Hawke felkorbácsolja a lány indulatait, elülteti benne a kételyt azzal szemben, amiben eddig hitt, és megkísérti azzal, ami tilos.

EGY KIRÁLYSÁG…

Egy bukott királyság, amit magára hagytak az istenek, és amitől rettegnek a halandók, ismét feltámad, hogy erőszakkal és bosszúval mindenáron visszaszerezze, ami egykor az övé volt. És ahogy az átkozottak árnyéka egyre közelebb húzódik, a tiltott és a helyes közötti határvonal is elmosódik. Poppy nem csupán a szívét kockáztatja, hanem azt is, hogy méltatlannak találják az istenek, ráadásul az élete is veszélybe kerül, amikor minden véres fenyegetés, ami egyben tartja a világát, kezdi felfedni magát.

ÉRTÉKELÉS

Sok helyen láttam a könyvet, amikor külföldön megjelent és bár sosem volt kedvencem Armentrout (Mindenki mással ellentétben én már az Obsidiannál feladtam a Lux sorozatát is), néha néha felötlött bennem a gondolat, hogy jegyet kellene váltanom a hype vonatra és megnézni, hogy az idősebb korosztálynak szánt fantasy jobban megy-e az írónőnek. Egyetlen véleményt sem olvastam el róla, nem spanoltam fel magam és nem is számítottam a legrosszabbra mikor elkezdtem olvasni.

Frankón megmondom, majdnem feladtam a könyvet 30%-nál. Egy rakás információt zúdít az írónő az olvasóra, úgy, hogy közben mégsem mond el semmit. Minden, amit “bemutat” több kérdést vet fel, mint amit megválaszol és sok mindenre csak később, vagy nem is igazán kapunk választ. Ahhoz képest, hogy rengeteg a leírás és a magyarázás, nem mond szinte semmit.

Poppy (amúgy ki a fene tudja ezt a nevet komolyan venni??? Én folyton a trollos Poppyt képzeltem el.) sem került túl közel hozzám azzal, hogy folyamatosan a jövője miatt aggódik, amiről az olvasó inkább azt gondolja, hogy fényévekkel jobb, mint a mostani helyzete. Persze, feltételezhetjük, hogy ez egyfajta foreshadowing, egy utalás valamire, amit később tudunk meg, de annak viszont logikátlan. Poppyt őszintén nem tudom hová tenni. Hol egy ártatlan kislány bőrébe bújik, ami miatt olyan érzésem volt, mintha megint egy YA-t olvasnék. Időnként viszont előjön belőle a csípős nyelvű lázadó fiatal nő, akit minden trauma, amit valaha is elszenvedett csak mégerősebbé tett, és akiről tényleg elhinném, hogy ő a világ megmentője.

Szerencsére pont a türelmem végén járva végre kaptam egy kis ízelitőt abból az akcióból, amit a fülszöveg ígér és Poppy is megmutatta, hogy tényleg nem csak egy védtelen virágszál. Mondjuk, így sem bővelkedünk a hosszú, izgalmas akciójelenetekben, még a könyv fináléja is hamar le lett tudva, amit azért elvárnék egy high fantasytól, úgyhogy aki ezért olvasná el, az esélyes, hogy picit csalódni fog.

A románc természetesen nagy szerepet kap. Hawke, a szexi testőr, akit mintha a pindúr pandúrokból Utónium Professzor alkotott volna. A “szexi alfa pasi”. Megvannak benne a kötelező elemek: 3 merőkanál dögösség, egy csipet nagyképűség, egy teáskanál humor, 500 dkg férfias erő és bátorság, mindezt meghintjük némi empátiával köretként pedig sötét és drámai múlttal tálaljuk. Ennek ellenére mégsem dobtam el a bugyimat tőle. Talán kezdek kigyógyulni a kitalált karakterek iránti egészségtelen rajongásomból? Nem biztosan nem, Bones-ért még mindig eldobnék mindent. Na de akkor mi a baj Hawke-al? Talán az, hogy…semmi új. Nem emelkedik ki a többi több száz hasonló karakterek közül semmivel. Aki kevesebb ilyen könyvet olvas, vagy még nagyon élvezi az egy kaptafára íródott karaktereket, az valószínűleg jobban fogja kedvelni. Esetleg, ha nem lett volna a vaknak is egyértelmű (kivéve Poppynak persze) a nagy csavar az első pillanattól, talán most másképp nyilatkoznék róla, mert általában imádom az ilyen karaktereket. Talán, ha Hawke más könyvben szerepelne jobban érdekelne a története…

Tulajdonképpen Hawke reprezentálja a könyvet is: nem rossz, de csinálták ezt már mások sokkal jobban is. Miközben olvastam folyamatosan az járt a fejemben minden kis információ morzsánál, amit a világból kaptunk, hogy ezt már hallottam, láttam vagy olvastam valahol máshol, csak ott sokkal jobb volt. Sokszor éreztem azt, hogy több, már létező sztoriból (más könyvekből, filmekből) lett összeollózva ez a világ. Lehet, hogy valójában nem így van és az írónőt semmi nem befolyásolta, amikor megszállta az ihlet, de akkor viszont az a nagy büdös helyzet, hogy jó pár évet késett ezzel a sztorival. A fülszövegből abszolút nem ezekre a lényekre számítottam (a címekre már nem adok, de itt kellett volna). Itt is csak azt tudom mondani, mint Hawke esetében: ha nem olvastál még 200 hasonló könyvet, akkor simán tetszeni fog, de ha valami egyedire vágysz, egy olyan világra, ami beszippant, elgondolkodtad, aminél heteken át teóriázhatsz, akkor sajnos nem ezt keresed.

Összességében nem egy vállalhatatlanul rossz könyv, számomra a legnagyobb hibája az, hogy semmiben sem különleges vagy egyedi, pedig a lehetőség megvan benne. Elolvastam, vegyes érzésekkel tettem le, de pár nap múlva elfelejtem. JLA és én sosem leszünk jóban. Akik viszont még nem égtek ki ennyire ettől a műfajtól, mint én, és egy megszokott formulát keresnek, vagy csak szeretik az írónő stílusát, azoknak meleg szívvel tudom ajánlani.


NYEREMÉNYJÁTÉK

Minden állomáson egy idézetet találtok, mely egy-egy JLA könyvhöz kötődik. Kíváncsiak vagyunk, felismeritek-e, melyik könyvből származik. Nincs más dolgotok, mint a helyes megfejtést beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

 
Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.
 

„Jézusom, a pasi egyrészt idegen, másrészt ember, harmadrészt nindzsa!”

ÉRTÉKELÉS

Történet

Világfelépítés

Karakterek

Akció/Kaland

Romantika


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük