Kritika ~ Richelle Mead: Homecoming

Cím: Homecoming

Szerző: Richelle Mead
sorozat: Vámpírakadémia #6.5 (novella)

műfaj: YA pnr
hossz: 27 oldal
nyelv: angol
külföldi megjelenés: 2012. Augusztus 28.
kiadó: Delacorte Books for Young Readers
Értékelés: 3 pont

A Vámpírakadémia rajongói által messiásként várt Rose-Dimitrij sztori immár kapható a könyvesboltokban, de nem önálló történetként, hanem egy FORETOLD című novelláskötetben, 13 másik novella mellett.

Magyar olvasók pedig a Hivatalos Magyar VA Rajongói csoport fordításában olvashatják itt

értékeljünk:

Az értékelés csak Mead sztorijához kapcsolódik!

Imádom Richelle könyveit és nagy VA fan vagyok, de ez a kis rövid történet tényleg csak az extrém Dimitrij fanoknak okoz majd katarzist. Ők imádni fogják. Engem egy kissé untatott. Ugyan Rose még mindig szórakoztató, és a mellékszál a Strigával, kinek beceneve Blood King és a hegyen lévő barlangokban él és megeszi azokat az embereket, akik elég idióták ahhoz, hogy odamenjenek és megpróbálják megkarózni egy kicsit emlékeztetett a Yeti vagy a Grincs történetére, de ez még legalább felkeltette az érdeklődésemet. Aztán gyorsan el is intézték 2 – 3 oldal alatt, ami kissé poénos, tekintve, hogy azért volt nagy szám a striga, merthogy NAGYON öreg volt. Hát ahhoz képest kis csapatunk elég gyorsan kivégezte. Pedig én tudni szerettem volna, hogy ki ő és hogy került oda… no mindegy.

Értem én, hogy rövid történet, na de a családi összejövetel sem volt valami érdekfeszítő és igazából Rose szemével figyeltük valahonnan a konyhából, amíg ők a szobában ölelkeznek és kérdésekkel bombázzák Gyimkát (az elhelyezkedés nem ilyen volt, de kb ilyen érzés volt).

Inkább egy új VA regényt kapnánk, mint ilyen rövid maszlagokat…

Kedvenc idézet(ek):

“Nothing like a little rock climbing,” I said cheerfully, hoisting my backpack over my shoulder. “This could almost be a vacation, if not for the, you know, potentially dying part.”
Mark held up a hand to shield his eyes from the sun as he regarded Dimitri and me. “Something tells me you’re the kind of people whose vacations always end up that way.”