A sci-fi kedvelőit évek óta rabul ejti Ted Chiang képzelőereje és kreativitása, mely által újra és újra bebizonyítja, hogy lehet még újat alkotni a műfajban. Az Agave Könyvek jóvoltából most a szerző egy teljes novellás kötete jutott el a magyar olvasókhoz, amely természetesen felkeltette a Blogturné Klub tagjainak érdeklődését is. Kövessétek turnénkat, mely során három blogger ismertet meg titeket ezzel a nem mindennapi kötettel, és még a könyvet is megnyerhetitek!

>>BELEOLVASÓ<<

Fummie-hoz hasonlóan én az Érkezés (Életed története) miatt szerettem volna leginkább elolvasni. Nem a film miatt érdekelt, hanem mert mindenhol azt láttam, hogy mennyire zseniális az alapanyag. Sajnos angolul nem tudtam még megszerezni, de talán nem is baj, tekintve, hogy magyarul is csak kamilláztam sokszor. Ezer köszönet az Agavénak, hogy elhozta nekünk ezt a kötetet, mert a hype valós, Chian tényleg egy briliáns elme. 

Érdekes módon nem az Életed története lett a kedvencem, de tudom, hogy mindenkit leginkább az érdekel, úgyhogy ezzel kezdem. Ez egy 62 oldalas novella, ami erősen épít a fizika törvényeire és a nyelvészet tudományára és ezeket metaforikusan használva elmélkedik a múlt/jelen/jövő kérdéséről, pontosabban annak egyidejű ismeretének befolyásáról és lehetőségéről. Na és mindezt egy földönkívüli csoport érkezésének rejtélyei köré építve. Maga a novella nehezen emészthető a tudományos sallangok miatt, DE mégsem sikerült elüldöznie, sőt. Azon kaptam magam, hogy egy ponton nem érdekelt, hogy ennek a földönkívüliek a lényege vagy nem, többet akarok megtudni ezekről az elméletekről (főleg a fizikai részről, a nyelvészeti kevésbé érdekelt). Én, aki jó, ha átbukdácsolt a matek/fizika vizsgákon.  Mert Chiang mindezt olyan történetvezetéssel kombinálja és olyan karaktertörténetet kreált köré, hogy nem tudsz mást tenni, mint tátott szájjal csodálni. A filmet eddig még nem láttam, de már most félek, hogy ezután mennyire fog tetszeni.

A kedvenc novellám a Bábel tornya (30 old.) volt. Ez az első novella a könyvben és egyáltalán nem meglepő, hogy ’91-ben megnyerte a legjobb novellának járó Nebula díjat. A történet az eredeti Bábel tornyának mítoszát használja, ahol egy égig érő tornyot próbálnak építeni, hogy áttörjék a Mennyország boltozatát és találkozzanak Jahvéval. Bár a történetben keveredik a mitológia, a vallás (a hit), a fantasy is, mégis a tudomány áll a középpontban és novella tetőpontja (csavarja) is erre épül. Ez volt a legvizuálisabb, legkreatívabb novella az összes közül, és azon kaptam magam, hogy a torony épülésének lépéseit, részleteit olvasva ez alapján én is elkezdtem építeni egy teljes világot a fejemben. Történelmileg és tudományosan (lapos Föld) teljesen helytálló. Chaing telibetalált a tempóval, a történet felépítésével és így a legemlékezetesebb novellát sikerült megalkotnia. Belegondolva, hogy ez volt első publikált írása… Le a kalappal!

A Nullával való osztás (22 old.) a harmadik novella a sorban. Érdekessége abban rejlik, hogy nem kell megértenünk a matematikai egyenletet, ami köré épül, csupán az elméletre kell figyelnünk. Nem mindennapi módon húz párhuzamot aközött az elmélet és az emberi viselkedés között. Talán ezért is, ez az egyik legegyszerűbben feldolgozható, megérhető novella a Babilon tornya mellett, mégha első pillantásra bonyolultnak is tűnik. Nagyszerű koncepció, viszont bennem nem nagyon ragadt meg, mint történet. Az elmélet lenyűgözött, de a történet nem.

Az emberi tudomány fejlődése egy kemény 4 oldalas novella, de ezen a négy oldalon Chiang egy nagyon ütős üzenetet fogalmaz meg a tudomány túlzott előrehaladtával kapcsolatban. A formája cikkszerű, 2000-ben íródott, de talán most, illetve pár évtized múlva még nagyobb jelentőséggel fog bírni. Az embereket és a metahumánokat (nem a képregény féle) állítja szembe egymással, hasonlít a tömérdek Androidos sztorira, ahol a mesterséges intelligenciát már a kelleténél túlfejlesztjük, csak itt nem gépeket teremtenek, hanem hús-vér emberek válnak szép lassan felsőbbrendű lénnyé. Csupán négy oldal, de nagyon elgondolkodtató és teljesen egyetértek vele.

A Hetvenkét betű a Bablinhoz hasonlóan szintén bizonyos “elavult” természettudományi elméleteken alapul, és a szereplők egy tudományos világnézetet követnek. A novellának a gólem zsidó folklór adja a keretet, miközben a genetika és a preformáció elméleteit dolgozza fel. Ismét egy sci-fi/fantasy/vallási/nyelvészeti keverék, ami a szociális társadalmi különbségek közti viszályokkal is foglalkozik. Szintén az egyik legjobb iromány.

A pokol mint Isten hiánya nem sci-fi, semmi tudomány, csak színtiszta fantasy. A fantasy mellett a hitvallás is nagy szerepet kap. Lényegében azt a kérdést dolgozza fel, hogy hogyan változna a hit fogalma, ha a vallások nem csak azokon alapulnának, hanem kézzelfogható bizonyítékon. Mi lenne, ha tudnánk, hogy ezek és ezek léteznek? Mi lenne, ha nem választhatnánk a vallások között, vagy nem ignorálhatnánk a létezésüket? Emellett bemutatja a hívők-nem hívők közti ellentéteket, és nagy figyelmet fordít azokra, akik a lelkük mélyén hisznek, de ez nem teszi könnyebbé az igazságtalan tragédiák elfogadását. A mennyország és a pokol között sem tesz akkora különbséget, mint általában. Valahogy így képzelném el én is a világot, ha mindennaposak lennénekezek a jelenések. Leginkább a végén lévő fordulat miatt tetszett, de bevallom előfordult, hogy nagyon untam.

Értsd meg!: Na ezt a sztorit hívom én csak “Limitless”-nek. Tudjátok, az a Bradley Cooperes film, amiben a főszereplő egy drog segítségével feltúrbózza az agyát. Na, meg egy kis Jason Bourne beütése is van, de összességében nekem tetszett. Igaz a második fele kicsit kezdett leülni, de a végén a fordulat fantasztikus.

A Szépségvakság: dokumentumműsor c. novella talán a leggyengébb számomra. Formailag érdekes, az alap kérdés is fontos, és a reprezentált technológia használatának kérdése is sokszor elgondolkodtatott, de nem éreztem igazán semmit az olvasás után. Egy olyan elméleten alapul, hogy mi lenne ha egy technológia segítségével kikapcsolhatnánk az arcok szépségének érzékelését. Ergo, nem látnánk különösebben szebbnek egyik embert sem a másiknál, így nem lennének előítéletek. A fontosabb része viszont, hogy mi lenne, ha ennek használata nem csak egy opció lenne, hanem kötelező?

Aki űrhajókat, high-tech fegyvereket vár, az ne ezt a könyvet vegye le a polcról. Akit egy kicsit is érdekel viszont a tudományos életszemlélet, a hitvallás elméletei, a nyelvészet és főként az emberi viselkedés és pszichológia, aki úgy érzi, hogy egy filozófus veszett el benne és szeret elmélkedni, annak viszont mindenképpen ajánlom!

• +

  Nyereményjáték

  Az egyik a kötetben szereplő és egyben a könyv címadó novellából, az Életed történetéből idén került a mozikba a nagyszabású mozifilm, az Érkezés. A játékban további olyan science fiction és fantasy filmeket kell megfejtenetek, melyek novellákon alapulnak. Minden állomáson egy jellegzetes jelenetet fogtok találni az adott filmből, és megoldásként a film címét várjuk tőletek.

  Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

  FELADVÁNY

  

  a Rafflecopter giveaway
  

További Állomások

12.07 – Bibliotheca Fummie

12.09 – Letehetetlen

12.11 – Függővég