Létezett-e Robin Hood?

Hamarosan érkezik a mozikba a legújabb Robin Hood film, ami talán az idei év Arthur királya lehet.  Ugyan nem Guy Ritchie rendezi, de első blikkre hasonló stílusirányzatot képvisel. Ám mielőtt megnéznénk a jótevő tolvaj legújabb feldolgozását, vessük bele magunkat egy kicsit a történelembe és nézzük, valóságon alapul-e Robin Hood legendája.

Igaz-e, hogy Robin Hood a Sherwoodi Erdők lakója volt és a gazdagoktól lopott, hogy a szegényeknek adja? Nem, nem igaz. Tudd meg, miért!

A legtöbb adaptációban Robin Hood történetei a Tudor-ház korában játszódnak, szinte mindig a Sherwoodi Erdőkben – egy fás rész Anglia (majdnem) kellős közepén – tanyál kis bandájával, ahol mindenki úgy rohangál, mintha az 1400-as/1500-as években lennének. És itt dobhatjuk is ki a realitást az ablakon.

Azonban néhány történész szerint valóban létezett Robin Hood, és életükből nem kis időt szántak arra, hogy visszakövessék ki volt az, és mikor is élt pontosan. Az 1200-as évek elejére, a 13. századi Angliába teszik létezését, amikor a Tudorok még csak hírből sem voltak ismertek. Itt jön be Fulk FitzWarin, egy 13. századi nemes, akinek története kísértetiesen hasonlít Robin Hood alap legendájához. Néhányan – és talán ez a leglogikusabb teória – úgy tartják, hogy Robin Hood is egy olyan személy, akit több emberről mintáztak. Vannak, akik szerint viszont egyáltalán nem is létezett, és mindez csak mese. Bárhogy is hisszük, biztos, hogy találunk magunknak helyet a spektrumon.

A klasszikus, a jótevő Robin Hood alakját skót történészek adták nekünk a 16. században, azzal hogy fogták a 14. századból származó balladákat, amikről úgy gondolták, hogy történelmi írások, és megpróbálták őket összerakni, amit pedig nem értettek, oda kitaláltak valamit, majd ráfogták, hogy történelem. Robin Hood legendája nagyban hasonlít a tündérmesékre, ha elvesszük belőle a meseszerűséget, szép lassan visszafejtjük a kezdetekhez, egy sokkal sötétebb, kegyetlenebb sztorit kapunk.

Létezett-e Robin Hood?


AZ IRODALOMBAN

A valódi canon, Robin Hood legelső feltűnése William Langland egyik középangol allegorikus elbeszélő költeménye, a Piers Plowman, magyarul Paraszt Péter.

A szóban forgó említés csupán egy rövidke szösszenet (“I kan noght parfitly my Paternoster as the preest it syngeth, / But I kan rymes of Robyn Hood and Randolf Erl of Chestre, / Ac neither of Oure Lord ne of Oure Lady the leeste that evere was maked.”), de mégis fontos jelentőséggel bír; a Piers Plowman számos filozófiai allegóriát tartalmaz a középkori társadalom állapotáról, ezért a Robyn Hood rímek jelenléte azt sugallja, hogy a balladák jól ismertek voltak, amelyeket a legtöbb olvasó népszerű szórakoztató irodalomnak tekintett.

Azonban az a tény, hogy ezek az említések az írott költeményekben még jóval a balladák kézzel írt másolatai előtt jelentek meg azt jelzi, hogy ebben az időben az írott szó értékes volt és túl ritkaságnak számított ahhoz, hogy népmesékre pazarolják. A Robin-történetek nagy részét az 1700-as és 1800-as években írták, még csak nem is a középkorban. Ez nem azt jelenti, hogy nem ezek a történetek keringtek a sötét korban is – egyes történetek a régi kéziratokban is megjelennek-, azonban érdemes a legtöbb mesét fenntartásokkal kezelni. Sőt, az olyan kéziratok nélkül, mint ez is, szinte biztosan mondhatjuk, hogy Robin Hood valószínűleg nem egy középkori hős volt, csupán egy mese, ami a sötét időkben ütötte fel a fejét, majd a viktoriánus korban népszerűségre tett szert. Szerencsére a Piers Plowman bizonyíték arrra, hogy a Robin Hood balladák valóban népszerűek voltak az 1300-as években, és valóban, a sötét korok óta élnek a kulturális emlékezetben.

Lehetséges, hogy ezek a korai balladák pletykákon és valódi személyeken alapultak, de az idő múlásával feledésbe merült, hogy valóságosak vagy csupán fikciók.


AZ ERDŐ

Az erdő azért fontos, mert ebben az időben Anglia területét javarészt erdők népesítették; ezekre a helyekre ment az, aki valamiért el akart bújni mások elől. Ezért is nevezték ezeket az erdőket a törvényen kívüliek melegágyának.

Főleg azért volt ez a törvénytelenek menedéke, mert gyakorlatilag csak azzal, hogy betette valaki a lábát az erdőbe – bármi okból -, szó szerint törvényen kívülivé vált az erdei jogok miatt, amik rendkívül népszerűtlenek voltak a nép körében. Az erdei jogok kimondták, hogy ezek az erdők csak és kizárólag a király tulajdonát képezik, csakis ő és az ő barátai léphetnek be oda és vadászhatnak ott, mindenki más, aki betette a lábát az erdőbe bűnt követett el, ami súlyos büntetést vont maga után.

Azok az emberek, akik az erdőkben éltek, nem feltétlen menekültek a király elől, legtöbbször nyílt háborúban álltak vele és őreivel. Ezért van az, hogy a legelső balladáktól az erdő minden Robin Hood történet háttere. Akár metafóraként, akár a király tetteinek megemlékezésére íródott, az erdő mindig nagy szerepet játszik.


ROBERT HOD

A legelső hivatalos feljegyzések, melyek említik Robin Hoodot (Robert Hod) az 1226-os York-i bírálatokban (bűnözési bírósági dokumentumok) találhatók. Ezen dokumentumok szerint, Robert Hod 32 shilling és 6 penny értékű vagyona elkobzásra került, aminek következtében törvényen kívüli pályára vitte az élet. Robert Hod az egyetlen korai Robin Hood, aki valóban bűnöző volt. Sokan hiszik, hogy ő az egyik legreálisabb versenyző a Robin Hood legendákat ihlető lehetséges személyek közül.


SZÁRMAZÁSA

A legendák szerint a Robin Hood a Sherwoodi Erdőkből származik, ami a főellenségének, a Nottinghami seriff játszótere is volt. Azonban a Yorkshire-történészek azt állítják, hogy a legkorábbi történetek szilárdan Barnsdalebe – DNy-Yorkshire határán, Doncaster közelében – helyezik. A szakértők azzal érvelnek, hogy Yorkshire több történelmi referenciaponttal büszkélkedhet, mint bármely más megye, beleértve azt a helyet is, ahol a hiedelem szerint Robin Hood maradványait temették el a Kirklees Priory zárdában, a Brighouse mellett, Ny-Yorkshire közelében.


ROBIN HOOD 2018

A legújabb adaptáció december 6-án érkezik a hazai mozikba, amit nagyrészt kis hazánkban, Budapesten forgattak. Robin szerepében a Kingsman-filmek sztárja, Taron Egerton, mestere, kicsi John bőrébe Jamie Foxx bújt, szerelmét, Mariant pedig Eve Hewson játssza. A filmben feltűnik A szürke ötven árnyalatából ismert Jamie Dornan, és a Zsivány egyesből Ben Mendelsohn is, a produceri székben pedig a legenda, Leonardo DiCaprio terpeszkedett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük