Holly Black Tündérföldére kalauzolja olvasóit új regényében, ahol Jude szebbnél-szebb, illetve gonoszabbnál-gonoszabb tündérekkel találkozik, ezért úgy gondoltuk, hogy megismertetünk titeket néhány ismert és kevésbé ismert tündérrel a turné folyamán. A feladatotok nem más, mint a képek alapján kitalálni, hogy ki szerepel a képen és a nevét – akár magyarul, akár angolul – beírni a rafflecopter megfelelő sorába.
[alert type=”info”]
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Terjedelem: 432 oldal
Sorozat: A levegő népe #1
Műfaj: YA Fantasy
Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.
Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.
Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.
A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.
Hagyd, hogy elbűvöljön!
[/alert]
Körülbelül szökőévente történik meg az a csoda, hogy ledönt a lábamról egy YA regény. Ilyen volt az Üvegtrón, az Arkánum Krónikák és a Szunnyadó parázs és örömmel jelentem be, hogy a Kegyetlen herceg is felkerült a listára. Amikor befejeztem a kötetet írtam is a többieknek, hogy a.) úgy kell a folytatás, mint éhezőnek egy darab kenyér és b.) remélem a Könyvmolyképző leszerződött már arra is.
A történetről nem mesélnék sokat, mert a fülszöveg pont annyit mond, amennyit kell és még véletlenül sem szeretnék elspoilerezni semmit.
Kezdjük inkább a világgal: két rövidke jeleneten kívül végig a Tündérek világában játszódik a történet. Na nem az a Csingiling féle világ, ahol minden szép és jó és mindenki kedves a másikkal, stb. Aki olvasott már olyan tündéres könyveket, ahol megjelennek a Seeliek és Unseeliek az tudja mit várhat. A szépség csak a felszín, ami alatt egy romlott világ bújik meg, ahol még a tündéreknek is van félni valójuk egymástól, hát még egy embernek. Nem egyedi, vagy különleges, soha nem látott világ ez, de Holly az élettel teli leírásokkal és egyes, kevésbé ismert elemekkel mégis a sajátjává teszi.
A könyv hangulata végig egy elég sötét, nyirkos, kegyetlen atmoszférát kelt, melynek az intenzitása folyamatosan váltakozik. Holly rettentő jól játszik ezekkel a hangulatokkal és tökéletesen át tudja adni a félelmet, a dühöt, a szomorúságot, a megaláztatást, amit a főszereplő érez, a politikai események fontosságát, a reményt a reménytelenségben. Persze vannak részek, ahol kicsit enged lélegezni, ruhapróbák, bál, de szerencsére az árnyékban ilyenkor is ott lapul a veszély, amit sosem felejtet el velünk az írónő. Azoknak mondom, akik utálják ezeket a bálos, divatbemutatós részeket: nem kell aggódni, nincs belől sok és kicsit sem olyan idegesítő vagy klisés, mint a legtöbb esetben. Ez a sötét hangulat nem csak váltakozik, de a könyv elejéhez képest egyre fokozódik is: a prológus elég jól bemutatja, hogy mire számíthat a tudatlan olvasó, majd úgy a könyv feléig egy kicsit (tényleg csak kicsit) visszavesz, és onnan fokozatosan épít az igazán sötét időkre, amivel főszereplőnknek meg kell bírkóznia. Mielőtt bárki megijedne, nem horror és nem depressziós könyv ez, csupán a csilli-villi világ helyett a csúnya valóságot mutatja be.
Egy ilyen valóságban kellett nevelkednie Judenak és testvéreinek. Sok kritikát olvastam/hallottam Juderól, és megfordult bennem a gondolat, hogy én más könyvet olvastam? Jude a legjobb dolog, ami ezzel a könyvvel történhetett! Általában félek, ha egy ilyen sorozatban a főszereplő ember, nulla természetfeletti képességekkel, mert rendszerint tuti valami nebántsvirág lesz vagy a spektrum másik vége, a kiválasztott, kinek sorsát megírták az égiek. A Kegyetlen herceg esetében is attól tartottam, hogy valamelyik lesz a kettő közül, de csókolom Holly kacsóit, amiért nem ilyen főhőst írt. Egy olyan lányról olvashatunk, aki gyermekkorában szemtanúja volt szüleinek brutális meggyilkolásának, majd a gyilkos házában nevelkedett, ráadásul egy teljesen más világban, ahol az egyszerű ember a préda. Bár kiváltságosként nevelkedett, egy kegyetlen herceg és kompániájának hidegvérű zaklatásainak főatrakciójává vált. Ebben a világban a halandóság gyengeség és a túléléshez az egyetlen út a behódolás. Jude viszont egy hadvezér keze alatt nőtt fel, mesekönyvnek háborús stratégia könyveket olvastak neki és a behódolás számára nem opció. A düh, az elkeseredettség, a halandósága iránt érzett gyűlölet az, ami viszi előre és mindegy hányszor kerül a földre, mindig képes felállni és folytatni a végtelenített fizikai és mentális küzdelmet. Jude őrületesen makacs, önfejű, ha azt kívánj meg a haza, akkor kegyetlen és számító. Viszont azért, mert közönség előtt nem mutatja ki, nem jelenti azt, hogy nem fél és nem szenved, de a félelem gyengeség és mások kezében egy olyan fegyver, amit ellened használnak, és ezt Jude is tudja. A könyv végére rengeteg szerepbe bújik (áldozat, áruló, kém, orvgyilkos, stb), de legbelül mindvégig Jude, a túlélő marad. Imádtam, hogy mennyire erős karakter, de mégsem eltúlzott. Imádtam, hogy nem egy irreálisan pozitív hős, tényleg csak a túlélés vezérli, és hogy minden rossz ellenére “megmentse” a világot, amit ha nem is szeret, de legalább ismer. Egy negatívumot tudok felhozni vele kapcsolatban, hogy keveset kaptunk a különböző kiképzéseiből (straégiai, kémkedés, harcművészet), inkább csak utólag olvastunk róla, éppen csak annyit, hogy nem vált hiteltelenné a karaktere.
Beszéljünk egy kicsit Cardanról. Vannak azok a negatív szereplők, akikben érzünk elég jót, hogy szeressük őket és simán el tudjuk képzelni, hogy a történet végére minimum antihőssé válnak. Tudjátok, mint Rhys, Aric, Ryodan, Barrons, Hugh, vagy a klasszikus Szörnyeteg ugye. A Kegyetlen hercegnek a 60%-nál járhattam, amikor meg kellett néznem a fülszöveget, mert vártam, hogy megjelenjen a szóban forgó herceg, mert Cardan nem lehet az… vagy mégis? Nos igen, Cardanban kellene látnunk ezt a pislákoló jóságot, de a gyerek akkora rohadék, hogy a kegyetlen még szép jelző. Persze, őt is csak Jude szemén keresztül látjuk, és naná, kiderülnek róla dolgok, ami kicsit megenyhített vele szemben, de még mindig péppé verném. És ezért imádom, mint karaktert. Imádom gyűlölni, és néha mosolyogni rajta, imádom és utálom shippelni Jude-dal, mert ez egy elcseszett páros, de pont ezért annyira frissítő és izgalmas élmény, és még csak el sem kezdődött igazán, csupán az alap pilléreket fektette le az írónő, de azt is óvatosan. Nincs 180 fokos fordulat, nincs erőltetett karakter változás. Én meg még mindig nem tudom, hogy lesz ebből egészséges szerelmi szál, de nagyon izgatott vagyok.
Ami a többi szereplőt illeti, nem sikerült megkedvelnem senkit, ami nem baj, mert igazából semelyik szereplő sem lett úgy megírva, hogy kötelező lenne szeretni, sőt. Talán Jude idősebbik testvérét kedveltem, de csak mert ő is hasonlóan lázadó, illetve Jude későbbi csatlósait. És sok olyan szereplő volt, akit Cardanhoz hasonlóan szerettem gyűlölni. Aki nagy Holly Black rajongó annak jó hír, hogy van néhány Stan Lee kaliberű cameo.
A Kegyetlen herceg nem egy fantasy kalandregény, nincs tele akcióval, de azért így is elég jól pörögnek az események, a legkisebb izgalmas rész is olyan adrenalin löketet ad, amit egy több oldalas akciójelenet szokott. A politikai szál a könyv felétől felerősödik, de nem terheli túl az olvasót, szépen beilleszkedik a történetbe. Ráadásul egy olyan “csavar a csavarban”-nal rukkolt elő a végén az írónő, hogy az állam egészen a pincéig esett.
Ha Holly Black jól csinálja, és a trilógia következő két része kihasználja azokat a lehetőségeket, amik a sorozatban rejlenek, akkor – sosem mondok ilyet, de úgy érzem most muszáj – úgy néz ki, hogy megvan az Üvegtrón trónörököse.
VERDIKT
MEGRENDELEM
Nyereményjáték
Holly Black Tündérföldére kalauzolja olvasóit új regényében, ahol Jude szebbnél-szebb, illetve gonoszabbnál-gonoszabb tündérekkel találkozik, ezért úgy gondoltuk, hogy megismertetünk titeket néhány ismert és kevésbé ismert tündérrel a turné folyamán. A feladatotok nem más, mint a képek alapján kitalálni, hogy ki szerepel a képen és a nevét – akár magyarul, akár angolul – beírni a rafflecopter megfelelő sorába.
A kiadó felajánlásával HÁROM példányt sorsolunk ki a helyesen válaszolók között.
[alert type=”e.g. warning”]Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.[/alert]
Turné állomások
09/26 – Hagyjatok! Olvasok! – Értékelés
09/28 – Függővég – Exkluzív részlet
09/30 – Deszy könyvajánlója – Értékelés
10/02 – Dreamworld – Borítómustra
10/04 – Kelly & Lupi olvas – Értékelés
10/06 – Sorok Között – Értékelés
10/08 – Dreamworld – Értékelés
10/10 – Kelly & Lupi olvas – Q+A Holly Blackkel
10/12 – Függővég – Értékelés
10/14 – Deszy könyvajánlója – Interjú Holly Blackkel