Szerző: Jus Accardo
Sorozat: Denazen #1
Műfaj: YA paranormál romantikus
Fordító: Lánc Brigitta
Hazai megjelenés: 2013. nov. 30. Könyvmolyképző kiadó
Értékelés: 4 pont
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot.
De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája” is más – mint az elsőre látszott.
Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges” gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni.
A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.
A YA könyvekkel való kapcsolatom jó pár éve már zátonyra futott, és kerülöm őket, mint a rossz pénzt. Évente körülbelül 2-3 ifjúsági címkével ellátott könyvet olvasok, és általában azokat is hatezer szűrőn, tesztolvasón küldöm át, mielőtt kinyitnám. Nagyon ritka, amikor a fülszöveg annyira meggyőz, hogy nem várok senkire és amint tudom rávetem magam.
A Touch sem a nagyon meggyőző fülszövege miatt vonzott, bár be kell látni hogy a “gyilkos érintés” érdekes, attól függetlenül, hogy azt Stan Lee (X-men) vetette be először. Habár ez a koncepció két irányt is vehet. Vagy egy izgalmas, érdekes történet lesz belőle, vagy hatalmas klisékkel teletűzdelt katasztrófa. Jogos a kérdés, hogy akkor a Touch most melyikbe is sorolható? Egy kicsit mindkettőbe, hiszen a lehető legnagyobb klisét elsütötte az írónő, viszont egy jó kis izgalmas sztorit alkotott belőle.
A történet alapja sokáig a Hősök című sorozatra emlékeztetett. Az egész álszent Denazen szervezet, a különleges képességekkel ellátott szereplők, Dez apja, egyéb események. Mégsem éreztem, hogy ez valamiféle koppintás lenne. Működött, érdekes volt, helyenként meglepő. A hullámvasút effektus azért itt is megvolt. Voltak kevésbé érdekes részek, és voltak amikor az események pörögtek és szinte a szemem előtt láttam, és izgultam, hogy jaj mi lesz.
A romantikus szál, merthogy az is van, kifejezetten jó és más mint a megszokott YA könyvekben. Piros pont Jusnak. És ha már megint a YA címkézésnél tartunk, a Touchnak sikerült elkerülnie mindazt, ami engem az őrületbe kerget az ifjúsági könyvek 97%-ban. Nem játszódik iskolában, nem idegesítőek, ultranaívak a szereplők, nincs szerelmi hatszög, és nem csak a tini problémázásokról szól a történet. Ami még kifejezetten tetszett, hogy volt néhány igen kreatív speciális képesség, főleg a végén. És a meghatározó szereplőknek is ez alkalommal tényleg különleges képességeik vannak, nem tucat, ami a műfajban és ebben a témában elő szokott fordulni. Minden szereplőnek meg volt a maga személyisége. A karakterek életre keltették a történetet.
Dez már az első oldalnál megvett. Imádtam, hogy ennyire szókimondó, vagány, vicces, temperamentumos és forrófejű, ami persze állandóan bajba keveri. Van néhány jelent, ahol tiszta homály a kis csaj, és nem gondolkozik, ott kijár neki a vödör jeges víz, de legalább lett belőle konfliktus, az meg sosem baj.
A mellékszereplők közül említésre méltó Dez apja, aki egy igazi son of a bitch, szívtelen seggfej akinek kijárna már egy bumm a fejbe. Alex, Dez ex-barátja, akiről még mindig nem tudom, hogy melyik sarokban lép a ringbe, de feltűnésének kezdetén szimpatikus szemétláda, aztán ő is Rómeózik egy sort.. vagy inkább kereszteljük Júdásnak? Mindegy is, én az ő csapatában játszok, IMÁDOM és ezennel stipi-stopi. Alex olyan Andinak, mint Kale Lupinak! (Ez remélem eleget elmond :P). Harmadik befutónk Ginger, akiről bármit mondanék spoiler lenne, legyen elég annyi, hogy ne packázz az öreglánnyal, és hogy senki sem az aminek látszik. Végül pedig Brandt, Dez unokatesója. Na hát ő is hozzánk vágott egy csavart labdát. Neki egyébként van egy novellája is “Faceless” címmel, szerintem érdemes lesz majd elolvasni. Rajtuk kívül persze van egy rakás másik mellék szereplő mindkét oldalról.
Összességében:
Időközben a Denazen az egyik kedvenc YA sorozatommá vált, amiből nincs sok. Hatalmas “végjáték”, kis függővéggel. Ajánlom annak is aki szereti a műfajt és annak is, aki olyan előítéletes vele szemben, mint én, mert ezúttal egy jó olvasmányt kaptunk, ami sokkal nagyobb rajongó tábort érdemel.
Ma két interjút is hoztam nektek a kedvenc karakteremmel, Alex-szel. Az írónő interjúját és a sajátomat, ami inkább egy kis rövid történet interjúval egybekötve. Már az első könyvben találkozunk Alex-szel, de később sem fogjuk hiányolni (najó, egy picit). Jus szavaival élve, az erkölcsi mutatója nem egészen északra mutat, de legbelül, mélyen, Alex egy nagyszerű srác (mint Sparrow kapitány!)
De tényleg. Becsszó…. oké, van néhány jó tulajdonsága.
Az írónő interjúja Alex-szel:
Alex: Nincs sok mindent mondanom. Egy hatos vagyok —bár, ezt már tudod. Egyesek szerint csak egy vagyok a sok közül.
Jus: Egyesek szerint… Kale-re gondolsz, ugye?
Alex: *szemét forgatja* Igen. Rá.
Jus: Nem a szíved csücske, igaz?
Alex: Miből jöttél rá? A srác egy idióta. Nem bízom benne—és szerintem nem illik Dez-hez.
Jus: És ez nem amiatt lehet, mert féltékeny vagy?
Alex: Nem. Várj csak. Jegyezd meg, amit mondok. Senki sem annyira tudatlan. Nem érdekel hol nőtt fel. Egyik reggel majd felébred és begőzöl. Felszínre tör az őrült gorilla énje vagy tudom is én. *Alex dobbant a lábával* ÉS akkor majd ott leszek, hogy elmondjam, hogy én megmondtam.
Jus: A képességeidről… Szeretnél más képességet? Valami kicsivel… nem tudom… vagányabbat?
Alex: Kicsivel vagányabbat? Volt egy haverom, aki lángra tudott gyújtani dolgokat. Nem végződött jól. Jól vagyok, ahogy vagyok.Sőt, szerencsésnek tartom magam.
Jus: Szerencsésnek?
Alex: Naná. A Denazen fickói nem törődnek velem, mert a szerencsétlenségnek ezúttal igaza van. Sokan képesek még arra, amire én. Nem vagyok túl kapós. Dez viszont…
Jus: Beszéljünk egy percre Dezről.
Alex: *sóhajt* Muszáj?
Jus: Tényleg csak egy kérdésem van— és nem is igazán közvetlen róla szól.
Alex: Legyen.
Jus: Hogy érzed magad, amikor erről az epic szerelmi háromszögről hallasz közted, Dez és Kale között?
Alex: *pislog* Epic szerelmi háromszög? *felhorkant és megrázza a fejét*
Jus: Szóval te nem így látod?
Alex: Persze, hogy nem. A háromszögek három oldalúak. Mikor legutóbb néztem— kivéve ha te tudsz valamit, amit én nem — Dez semmit nem akar tőlem. Már választott.
Jus: Szóval fel is adtad?
Alex: Ezt nem mondtam.
Jus: Szóval nem adtad fel?
Alex: Ezt sem mondtam.
Jus: Rejtélyes vagy.
Alex: *vigyorog* Tudom. Hát nem szexi? Erre buknak a csajok, nem? A sötét, titokzatos típusra?
Alex: *bámul*
Jus: *nevet* Gondoltam. Egy utolsó kérdés, aztán elengedlek. Azt a pletykát terjesztik, hogy elég megkérdőjelezhető erkölcsökkel rendelkezel. A legtöbb ember rosszfiúnak gondol, miután – nos – a dolog után, amit tettél. Erről mit gondolsz?
Alex: Gondoljanak, amit akarnak. Egy dzsungel van odakint. Elfelejted, hogy a Denazen lemészárolta az egész családomat. A nehezebbik utat bejárva tanultam meg, hogy bármit megteszek, amit csak kell a túlélés érdekében, és, hogy biztonságban tudjam az embereket, akik fontosak nekem. Tudod, nem minden olyan, amilyennek elsőre látszik. Nem címkézhetsz fel, ha nem tudod a teljes sztorit. És bízz bennem, nem tudod.
Jus: *bólint* Valami azt súgja, hogy több van benned, mint azt elsőre gondolnánk…
Andie interjúja:
NYEREMÉNYJÁTÉK
- Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat
- Minden blogon válaszoljátok meg az írónővel vagy a könyvvel kapcsolatos kérdésünket, amelyre mindig EGY SZÓ lesz a helyes megfejtés. A megfejtés ELSŐ BETŰIT gyűjtsétek össze 10 napon keresztül és írjátok bele az így kapott könyvcímet a rafflecopter megfelelő rubrikájába. Kicsit azért nehezítettünk a játékon, mert nem soroljuk fel előre, hogy a melyik blogon találjátok a kérdéseket. Az aktuális blogokon minden esetben találtok majd egy rövid versikét, ami segít abban, hogy a melyik blogon találjátok a következő kérdést.
- A Rafflecopter minden mezőjét kötelező kitölteni és a lájkolás is kötelező elem! Csak úgy vesztek részt a játékban, ha ezeket mind teljesítitek!
Köszönjük és elnézést a kellemetlenségért, reméljük nem lesz több ilyen.
A bloglistát nem tettük közzé, csak az első állomásét, mert minden bejegyzésben lesz egy vers, ami alapján ki kell találni, hogy kinél lesz a következő bejegyzés.
A többit találd meg. 🙂