Könyv

Kritika – Susan Krinard: Mist

0 17

Cím: Mist

Szerző: Susan Krinard
Sorozat: The Midgard Series #1
Műfaj: Urban Fantasy
Nyelv: Angol
Külföldi megjelenés: 2013. július 16.
Külföldi kiadó: Tor Books
Értékelés: 4 pont

GoodreadsAmazonBarnes and Noble | B-A-MBook Depository | Chapters | IndieBound

Évszázadokkal ezelőtt, minden elveszett a a Végső Csatában, amikor az északi istenek és istennők háborút kezdtek. Az elfek, az óriások és maguk az istenek és istennők mind elpusztultak, kivéve Mistet a Valkűrt és egy maroknyi túlélőt.

Legalábbis ő így hitte.

Amikor június közepén egy fagyos tél ereszkedik napjaink San Franciscojára, Mist valódi létének ez nagyon is ismerős. Gyors egymásutánban, Mistet megtámadja egy Jég óriás egy parkban, belefut az utcán egy hajléktalannak álcázott elfbe… és kiderül, hogy Mist halandó szeretője valójában nem más, mint maga a csalások istensége, Loki.

Lokinak nagy tervei vannak a modern világgal, és Mist közelébe férkőzött, hogy megszerezze a botot, mely egykor a nagy Odin tulajdona volt. Mist egy dologban biztos: Lokit meg kell állítani, ha megakarják menteni a Földet. De a harc még nagyobb, mint azt tudná….

Mivel nem Loki volt az egyetlen isten, aki túlélte.

értékeljünk:

Oké, be kell vallani, ez nem a legjobb szinopszis. Egyből vagy három hatalmas nagy poént is lelő. Tény, hogy ezek mind ki is derülnek viszonylag a könyv elején, de én úgy kezdtem el olvasni, hogy a leírás első és utolsó bekezdését ismertem csak (ne kérdezzétek, nem tudom, ezt hogy hoztam össze…) Úgy értem, amikor először rávetődött a szemem erre a felbecsülhetetlen ereklyére, nem tudtam hinni a szememnek. Egy felnőtt Urban Fantasy skandináv mitológiával? Egy Valkűr a főszereplő? Loki, mint a fő gazember? A “biztosan álmodom” volt az első gondolatom. Reménytelenül szerelmes vagyok mindenféle mitológiába, de Odin szőrős heréire! Az istennek sem találok egy jó felnőtt UF könyvet jó sok mitológiával a középpontban. Ami a skandináv mitológiát illeti, mindig is szerettem, de rég elfeledkeztem róla, és a görögök vették át a helyét, de az aktuális kedvenc TV sorozatom, a Lost Girl (meg kell nézni, ha még nem tettétek!) emlékeztetett, hogy mennyire lenyűgöző is az ő mitológiájuk. Szóval miután eloszlott a köd (mist – see what I did there? ^^) a fejemben, tudtam, hogy nekem a MIST KÖTELEZŐ olvasmány lesz. 

Még soha nem olvastam ettől az írótól semmit, sőt nem is hallottam róla és ez mindig zsákbamacska, úgyhogy nem tudtam milyen stílust várjak tőle, teljesen vakon álltam neki.   Amiért imádkoztam: Egy lenyűgöző, gyors tempójú, erős történet, okos és méltóságteljes hősnővel, egy ravasz, sokkal-több-mint-szimpla-elmebajos IGAZI ellenséggel és sok mitológiai utalásokkal.

Amit kaptam: szerencsére, nem sokban tér el a fentiektől. Mint mondtam, elbűvölt a ​​skandináv mitológia, ennek ellenére még nem sokat tudok róla, csak a felszínét kapargatom. Így a MIST-el úgy éreztem, hogy jól beledobtak egyből a mély vízbe, pedig én még úszni sem tudok. Had szögezzem le, hogy ez nem negatív. Ugyan jó sokszor zaklattam Google barátunkat, mert a szerző nem adott kellő információt minden egyes dologról, hogy megfelelően kielégítse a folyamatosan növekvő kíváncsiságomat (és kompenzálja tudatlanságomat), de szerettem, és élveztem. A könyvben megvolt szinte minden mitológiai elem. Rúnák, lények, istenek, fegyverek, varázslatok, mítoszok, tényleg minden, amit remélni lehet a témától. Elejétől egészen a végéig gyors, érdekes, mindig van valami harc vagy üldözős jelenet, megoldásra váró rejtélyek, egyszóval minden, ami fenn tarthatja az érdeklődésemet. 

Mist, a hősnő egy igazi Valkyrie és még sokkal több! Erős, erősebb, mint bárki gondolta, bátor és elszánt. Nagyon tetszett a karaktere. Mist kap egy segítőt is egy elf személyében. Dainn nem egy átlagos elf, saját titkokkal és küldetéssel. A könyv végére sikerült belezúgnom, annak ellenére, hogy a kapcsolatunk kicsit felhősen indult. Ő egy összetett, titokzatos és érdekes karakter. Loki az elején nagyszerű fő gonosznak tűnt, egy igazi mester manipulátor volt a könyv első felében. Nagyon elveztem a jeleneteit. De aztán valami megváltozott, és egy sima, egyszerű megalomániás lett belőle. Még mindig tetszett a “valós érzelmek hajtotta velejéig gonosz rohadék” személyisége, de egy elsőosztályú főellenségből egy másodosztályú gazemberré alakult. Sajnos.  Azt is meg kell említenem, hogy van egy “szerelme”, és van egy kis pasi/pasi romantikus valami, ami nagyon meglepett, és kicsit lelassított, de sikerült nem odafigyelni rá, illetve valójában nem is olyan nagy dolog, vagy részletes. Apropó kapcsolatok… Úgy néz ki mindenkinek van valamilyen kapcsolata Freya-val, vagyis Loki szavaival élve a “bitch goddess-szel”. Utálom a csajt! De van egy olyan érzésem, minden istent és istennőt utálni fogok ebben a sorozatban. Viszont imádtam Mist és Dain között kialakuló kapcsolatot.  Ez nem egy romantikus történet(még), így nem várjatok sok romantikus jelenetet, de anélkül, hogy spoilereznék, azt mondhatom, hogy a kapcsolatuk rendkívül bonyolult, de rendkívül jól felépített.

Az író stílusa lenyűgöző, bár volt néhány problémám, mint például amikor a karakterek mentek valahová az írónő alapvetően rajzolt nekünk egy teljes térképet, felsorolva az össze utcát, sarkot, amit érintettek. Ilyenkor kicsit olyan érzésem lett, mintha egy útikönyvet olvastam volna. Illetve  egy bizonyos ponton a legtöbb “rossz fiú” olyan dolgokat ismételgetett, ami könnyen elférne egy erotikus regényben. Nem tudom miért minden hímnemű lény ilyen perverz állat, de kezdtek kiakasztani. És egy kicsit több humor sem ártott volna. De ezeken kívül, a egyaránt a helyek és események leírása tele vann élettel, és egy varázslatos hangulatot hoz létre. Úgy éreztem, mintha én is része lettem volna a történetnek. Abszolút lenyűgöző mesemondó! Ééééééés függővég riadó. Bizony, még közel sincs vége, és a várakozás megöl, és még ez sem jelent meg!! Ó, Odin szőrös golyóira!

Összességében: Azt kaptam, amit vártam, és nagyon örülök, hogy elolvashattam megjelenés előtt ezt a remek könyvet, a hibái ellenére. Az egyik szemem mosolyog, míg a másik sír amiért trilógia lesz, mert szokás szerint a következő részekre várni kínszenvedés. De persze örülök is, mint Dagobert bácsi az aprópénznek, mert így legalább sokkal több tér és idő van erre a csodálatos világ felfedezésére. Nagyon ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szereti a műfajt.

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem tesszük közzé. *

Legutóbbi hozzászólások