Könyv

Kritika – Jennifer L. Armentrout: Obszidián

0 33
Tényleg azt hiszed, hogy ebben a hatalmas, végtelen univerzumban a Föld, ez a hely az egyetlen, ahol kialakult az élet?

Eredeti Cím: Obsidian
Magyar Cím: Obszidián
Sorozat: Luxen #1
Kiadó: Entangled
Hazai kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2011.
Hazai megjelenés: 2013
Hossz: 422 oldal
Magyar változatot fordította: Miks-Rédai Viktória
Besorolás: YA/Paranormális/Romanitkus/Sci-fi
Értékelés: 4 pont

Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…

-24% kedvezménnyel!

Hihetetlen, de igaz. Sosem hittem volna, hogy valaha is elolvasom – anno első próbálkozásra nem sikerült –, azt meg aztán végképp nem, hogy a végére még élvezni is fogom. Voltak olyan részek, amik untattak és át is lapoztam, de összességében jól lekötött. Úgy a könyv háromnegyedétől hál’isten felgyorsultak az események, úgyhogy onnantól már fel is ültem a székemben. 🙂

A sztori, illetve a világfelépítés nagyon tetszik, és kíváncsi vagyok mit tudunk még meg róla a későbbi részekben. Két földönkívüli csoport vív élet-halál harcot a bolygónkon, hm… lefejtve ezt a tipikus tini romantikus szálat valójában egy nagyon jó sci-fi sorozat lehetne.

És ha már a szerelmi szálnál tartunk… a kibontakoztatása tetszett. Nem volt túl elhamarkodott, nem volt túl nyálas sem, viszont izgalmas volt. Szerettem a Kat és Daemon közti szájkaratékat, és a köztük lévő  érzékelhető folyamatos feszültséget.

Meglepő módon Kat sem idegesített sokszor, sőt párszor ő is megnevettetett. Többször állt ki magáért, mint számítottam. Tetszett, hogy nem esett mindig hanyatt Daemon-től és nem sírt folyton utána. YA szereplőhöz képest elég pozitív. És ha már Daemon… őt is sikerült megkedvelnem, bár még nem került fel a kedvenc fikcionális pasisaim listájára. Nem mondom, hogy nem érdemelt volna meg pár tökön rúgást, én biztos ütöttem volna párszor, viszont szórakoztató (és néha még érthető is) volt ez a hideg-meleg viselkedése. A kérdés, hogy Daemon kiemelkedik-e a többi tucat rosszfiú közül? Nehezen. De aki szereti őket, Daemon-t is kedvelni fogja.

A mellékszereplőkkel viszont nem tudok mit kezdeni. Engem Dee sem nagyon érdekelt, pedig kedves csaj, csak igazából nem látom sok értelmét a karakternek azon kívül, hogy egy híd a két fő karakter közt. A Luxen társaság többi tagja pedig szintén nem alkotott semmi maradandót. Átlag, klisés karakterek voltak számomra.

Jennifer stílusa könnyed, szórakoztató, így nem is tartott sokáig, hogy kiolvassam. 100% hogy folytatni fogom, bár egyelőre nem mondanám kedvencnek, de felkeltette az érdeklődésem.



Szólj hozzá

Az e-mail címed nem tesszük közzé. *

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Legutóbbi hozzászólások