Könyv

Kritika ~ Darynda Jones: The Dirt on Ninth Grave

0 16

“I don’t understand your specific kind of crazy, but I do admire your commitment to it.” 

Szerző: Darynda Jones
Cím: The Dirt on Ninth Grave
Sorozat:  Charley Davidson #9
Műfaj: Felnőtt Urban Fantasy
Kiadás: 2016.01.12. Martin’s Press
Oldal: 352 (Kindle)
Értékelés: 2,5 pont

In a small village in New York lives Jane Doe, a girl with no memory of who she is or where she came from. So when she is working at a diner and slowly begins to realize she can see dead people, she’s more than a little taken aback. Stranger still are the people entering her life. They seem to know things about her. Things they hide with lies and half-truths. Soon, she senses something far darker. A force that wants to cause her harm, she is sure of it. Her saving grace comes in the form of a new friend she feels she can confide in and the fry cook, a devastatingly handsome man whose smile is breathtaking and touch is scalding. He stays close, and she almost feels safe with him around.

But no one can outrun their past, and the more lies that swirl around her—even from her new and trusted friends—the more disoriented she becomes, until she is confronted by a man who claims to have been sent to kill her. Sent by the darkest force in the universe. A force that absolutely will not stop until she is dead. Thankfully, she has a Rottweiler. But that doesn’t help in her quest to find her identity and recover what she’s lost. That will take all her courage and a touch of the power she feels flowing like electricity through her veins. She almost feels sorry for him. The devil in blue jeans. The disarming fry cook who lies with every breath he takes. She will get to the bottom of what he knows if it kills her. Or him. Either way.

Előre szólok, hogy az értékelés spoilereket tartalmaz az előző könyvekre és a sztorira nézve, szóval, aki nem Charley elbűvölő személyisége miatt olvassa, az inkább ne tovább!

Na szóval, az előző rész egy katasztrófa volt, ezt még a legnagyobb rajongók is beismerik. Egy jó dolog volt benne: végre véget ért a bébis korszak és jöhet az akció. Vagyis jöhetne, ha nem nyomott volna Ms. Jones egy reset gombot. A 8. rész végén Charley annyira kiakadt a történteken, hogy apró pici fénydarabkákra robbant, majd elteleportálta magát durván 3200 km-rel arrébb, szó szerint a kontinens másik oldalára, és átkeresztelte magát Jane Doe-ra (amnéziás lett, semmire nem emlékszik).

A The Dirt on Ninth Grave onnan kezdődik, hogy Charley a.k.a. Jane már pár hónapja egy helyi ebédlőben dolgozik, és már egy ideje rájött, hogy látja a halottakat, illetve új képessége, hogy több dimenzió között is átlát. Erről igyekszik nem tudomást venni. Mindennapjait követhetjük oldalakon át, de hamar kiderül, hogy a visszajáró vendégei, sőt még a főnöke és munkatársa is a saját családja/barátai. Csak épp a Beugró egyik új epizódját forgatják, ahol az a szituáció, hogy az emlékezetkieséses szerettüket szemmel tartsák, anélkül, hogy bármit is elmondanának neki, mert magának kell rájönnie, nehogy ismét fájdalmat okozzanak neki.


El sem hiszem, hogy ezt mondom, de már hiányzott a régi Charley. Ezentúl máshogy tekintek rá, mert ez a verzió még idegesítőbb…

Olvastam már időutazásról, reinkarnációról, párhuzamos dimenzióról, de eddig ez viszi a pálmát. Ennél unalmasabb, idegesítőbb, szarabb ötlettel nem is rukkolhatott volna elő Jones. Amikor már azt hiszed, hogy VÉGRE javult a sorozat minősége, eszébe jut egy ekkora marhaság. Működhetett volna? NEM. Lehetett volna ennél azért jobb? Hogyne. Például, ha pont onnan veszi fel a fonalat, ahol az előző véget ért. Ha látjuk Reyes és a többiek reakcióját, ahogy keresik Charleyt, de nem. Végig kell olvasnunk több száz unalmas karakter leírást, miközben nagyon jól tudjuk, hogy kik azok, miért vannak ott, csak Charley nem tudja. 

A probléma az, hogy ő kapott egy resetet, de sajnos mi nem. És ez még rosszabb, mint az első rész, mert nincs benne semmi olyan titokzatosság, ami hajtana előre. Kivéve persze az alap nyomozós szálat – az is a rosszabbik fajtából -, mert azt most sem tudja elhagyni az írónő. Kicsit olyan ez, mint Lara Croftot az első misszióján látni, csak Charley sokkal zöldfülűbb. Ja hoppá, hát bejönnek az angyalok is, legalábbis a nagy Michael, hogy véget vessen Charley halandó életének, mielőtt az elpusztítaná a világot. “A nagy erő nagy felelősséggel jár.” De ez már a könyv 94%-nál, szóval annyira nem számít. Rajta kívül feltűnik a végén még egy pokol küldötte is, egy bérgyilkos, aki hasonló jó szándékból üldözi Charleyt.
Megszállott és elfogult Reyes rajongó vagyok, de ahogy itt elindul a romantikus szál, mintha egyborzalmas fanfictiont olvastam volna. Nem tudtam eldönteni, hogy röhögjek, sírjak vagy a fejemet verjem az asztalba. Igen volt pár szexi jelenet, ha a szemforgatást és a röhögőgörcsöt le tudjuk küzdeni. Szerencsére azért volt egy rész, ahol minden Reyes fangirl elájulhat, de most már jó lesz ha Jones nem szórakozik tovább, és visszahozza nekem azt a Reyest, akibe beleszerettem és a kettejük közti tüzes, izgalmas kapcsolatot.

A legérdekesebb dolog, az egyetlen, ami ér valamit az szó szerint az utolsó oldalon van. Mondhatni egy igazi Game Changer fordulat, új konfliktus forrása, és Reyeshez kapcsolódik. Az, hogy mennyire érdekes, attól függ, mit hoz majd ki belőle Jones, de már előre félek. Sebaj, majd 10 év múlva megtudjuk talán.

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem tesszük közzé. *

Legutóbbi hozzászólások