Könyv, nyereményjáték

Blogturné ~ M. Leighton: Down To You – Rajtad áll

0 63

A felnőtt romantika kedvelőinek ajánljuk figyelmébe M. Leighton – Rajtad áll c. könyvének népszerűsítő blogturnéját. A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően december 5-én megjelent, a külföldön is népszerű The Bad Boys sorozat kezdőkötete. A Blogturné Klub 7 bloggere várja olvasóit értékelésekkel, extrákkal és természetesen nyereményjátékkal.

Sorozat: The Bad Boys #1
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldal: 264
Megjelenés: 2014.12.05

Műfaj: NA Romantikus

Fordító: Goitein Veronika
Értékelés: 3,5 pont
Egy lány. Egy ikerpár. Egy furcsa háromszög.
Amikor a főiskolás Olivia Townsend hazautazik, hogy segítsen édesapjának a munkájában, még nem is tudja elképzelni, micsoda bonyodalmakba keveredik majd. Cash és Nash Davenport, a két ikerfivér nagyon sokban különbözik egymástól, de egy dolog közös bennük: mindketten őrülten vágynak Oliviára. Cash veszélyes és ellenállhatatlanul vonzó, igazi rosszfiú, akinek a csókjai elfeledtetik Oliviával, hogy a tűzzel játszik. Nash sikeres, megbízható, és szenvedélyes… és foglalt. De egyetlen, lágy érintése elfeledteti Oliviával, hogy máshoz tartozik.
Ám Oliviára nagy meglepetés vár. A két fivérnek van egy titka, ami elől a lány jobban tenné, ha elmenekülne. Gyorsan és messzire… amíg nem késő.
Érzéki játék, három játékossal…
Vajon hogyan végződik a játszma?

Vedd meg!

Mielőtt bármit mondanék a történetről, a karakterekről, meg úgy en block a könyvről, úgy érzem nem árt tisztába tenni, hogy korosztályilag hol is helyezkedik el a Rajtad áll. New Adult vagy Felnőtt romantikus? Nos, a szereplők korát tekintve simán lehetne New Adult, ám fiatal koruk ellenére a történet nem a megszokott NA féle “találd meg a helyed a világban, próbálj ki új dolgokat” vonalat követi, és jóval erotikusabb is, mint a legtöbb NA, ezért inkább a felnőtt romantikus kategóriába sorolnám. 
A történetet spoiler mentesen nehéz, de talán nem is érdemes nagyon elemezni. A fülszöveg mindent elmond, amit csak lehet, anélkül, hogy bármilyen poént is lelőne. A Rajtad áll-t is azon könyvek közé sorolhatjuk, melynek egyik legnagyobb varázsa a titokzatossága. Egy könnyed, szexi olvasmány, megfelelő adag rejtéllyel, egy kis humorral, sok romantikával és temérdek szexszel. Igazából nincs benne semmi tanulság vagy bármiféle élet bölcsesség, egyszerűen csak azt teszi, amire megírták: leköt és szórakoztat. A csavar a sztoriban a fiúk háttértörténete, ez bolygatja fel a szépen egyenletesen csordogáló vizet, és ad egy mélyebb, több részen átívelő történetszálat a sorozatnak. Észbontó fordulat lehetett volna, ha nem lenne ennyire kivitelezhetetlen. Nagyon nem mennék bele, de egyelőre, amíg nem tudjuk száz százalékosan a sztorit, számomra teljesen logikátlannak tűnik. Mivel úgymond erre épített a sok titokzatosság és ez lett volna a nagy klimax, ezért vonok le emiatt fél pontot. 
A Rajtad áll szereplőgárdájának sikerült, az, ami azelőtt soha: szinte az összes létező érzést kiváltotta belőlem mindhárom főszereplő. Ebben sokat segített a több nézőpontos írásmód. Oliviát az elején sikerült megkedvelnem, annak ellenére, hogy egyáltalán nem szeretem az olyan szereplőket, akik nem becsülik meg magukat, és hagyják, hogy bárki átgázoljon rajtuk. Voltak jó pillanatai, és furcsa mód, valahol belül mélyen egy harcias, magabiztos lány volt, tehát nem volt egy reménytelen eset. Aztán ahogy haladt előre a történet úgy kezdett idegesíteni, ahogy a két fiúval játszadozott, aztán sikerült megutáltatnia magát a végére. Teljesen megértem, hogy mindkét sráchoz vonzódik – van oka rá -, de a tettei alapján egyetlen szóval tudnám csak illetni, de inkább jöjjön Cash és Nash. Mivel ikrek, egyértelmű, hogy mindketten őrülten szexik, ám két különböző módon. A külsejük megegyezik, legalábbis Ádám kosztümben, de személyiségük és stílusuk nem is lehetne ennél eltérőbb (és tudván, amit tudok, nagy piros pont az írónőnek ezért). Cash az ügyeletes rossz fiú: szemtelen, tüzes, vad, laza, és olyan mint egy hőkövető rakéta, mely addig követi célpontját, míg célba nem talál. Amit akar, azt meg is szerzi, és most Oliviát szemelte ki. Gondolom senkit nem lep meg, hogy az első jelenetétől kezdve ő volt a kedvencem, ez van. Sosem gyógyulok ki a rossz fiú imádatból. De nem is akarok! Mondhatnék én itt most szépeket, hogy több van benne, mint egy argentín macsóban, de ez ma már papírforma. Aki viszont kellemesen meglepett, az Nash volt. Ő Cash jinjéhez a jang. Az elegáns, jól nevelt, tanult Mr. tökéletes, akiket én rendszerint gyűlölök. Nash-sel viszont az a helyzet, hogy ő is tud tüzes és vad lenni, ahogy Cash is tud gyengéd és romantikus lenni. Amolyan étcsoki vs. tejcsoki effektus. Egyikkel sem jársz rosszul, és mindkettő finom. Ami kihozott a sodromból kettejükkel kapcsolatban, az az, hogy ha nem is tudták biztosra, de sejthették, hogy mindketten hajtanak Oliviára, mégis mintha nem testvérek, hanem riválisok lennének (igen, tudom, erre is kapunk magyarázatot, de akkor is osztottam volna egy-kettőt azzal a szívlapátot), szartak bele az egészbe, és mentek a csaj után, és még csak egyik pártjára sem tudtam állni.

És elérkeztünk a könyv legfontosabb részéhez. A romantika értelemszerűen mindennek a mozgatóereje. Akármennyire is elítélem Olivia cselekedeteit, tagadhatatlan, hogy őrülten szexi ez a könyv. Egy darabig nagyon élveztem, ahogy izzottak a lapok a szereplők közti szexuális feszültségtől. Imádtam Cash és Liv macska-egér játékát, de Nash gyenge szellője is felerősödött és úgy söpört el a végén, mint egy tornádó. Aztán az írónő beleesett abba hibába, amit rettentően gyűlölök, és amibe még a nagy bestseller írók is belekergetik magukat. Túl sokat adott a jóból. Egy idő után semmi más nem volt, csak ész nélküli szex. A forró jelenetek unalmassá, egyhangúvá váltak, és már úgy voltam vele, hogy teljesen mindegy kit választ Liv, csak döntse már el végre, költözzenek össze, aztán legyen vége a könyvnek, mert most már kezd átmenni full erotikába, amiben semmi más nem történik. Úgy érzem, ha hosszabb lett volna a könyv, sokkal jobban ellehetett volna osztani ezeket a jeleneteket, és sokkal többet láthattunk volna a szereplők kapcsolatából a lepedő akrobatikáknál. A végére persze megérkeztek az érzelmek, kiderült egy-két dolog, de ott már csak a pezsgőmre tudtam gondolni, amit a szexdömping közben behűtöttem. 

A könyv egy függővéggel ér véget, pedig itt is simán le lehetett volna zárni, de hát a sorozatok korszakát éljük ugyebár, ezért az írónő a végén gyorsan be is dobott egy stáblista utáni bónusz jelenetekre emlékeztető részt, ami akár a baljós árnyak címet is kaphatná. Egy érdekes bonyodalmat vetít elő, haladunk a dráma és a könnyedebb thriller felé. Annak ellenére, hogy még mindig nem rajongok a realista, romantikus könyvekért és maradnék a paranormális/fantasy vonalon, kíváncsian várom a következő részt, illetve majd a harmadik részt, hogy összerakhassam ennek a kusza kirakósnak a darabkáit. Remélhetőleg a többi részben egy ici-picit visszavett az írónő a fűtött jelenetekből, és sikerült neki egyensúlyba hoznia az elemeket.

Összességében azt tudom mondani, hogy egy rövid, gyors, könnyed olvasmány. Aki egy fülledt romantikus sztorira vágyik, egy jó szerelmi háromszöggel, két egyformán szexi sráccal, annak a Rajtad áll nem lehet rossz választás. Nem mondanám kiemelkedőnek, sőt, vannak hibái, de leszámítva azt a pár monoton oldalt a vége felé, engem teljesen lekötött, és az idő többségében élveztem, úgyhogy valódi célját elérte.


A könyv középpontjában az ikerfiúk állnak, Cash és Nash. Az ikrek általában összezavarják a lányok fejét, vagy éppen a humor forrása. A mostani játékban ikerpárosokat fogunk keresni. Minden könyvről találtok néhány mondatnyi információt és egy idézetet, ezek alapján kell kitalálnotok melyik könyvre gondolunk.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
A nyerteseknek 72 órán belül kell jelentkezniük a megküldött értesítő e-mailre, ha nem teszi meg, új nyertest sorsolunk. Sok szerencsét!


– Igen.
– Nos, ebben az egyben nem hasonlítunk.
Payne ikertestvére bedugta a fejét az ajtón.
– Mi az isten ez a zaj? – Mintha valaki kínaiul kezdett volna el beszélni vagy berakott volna egy nyálas Justin Bieber számot.
Manny csak a fejét rázta.
– Zene.
– Hát… ha te mondod.

A blogturné állomásai:

12.12 – Kristina blogja
12.14 – Deszy könyvajánlója
12.15 – Media Addict
12.16 – Függővég
12.17 – Insane Life
12.18 – Dreamworld
12.19 – CBooks

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem tesszük közzé. *

Legutóbbi hozzászólások