Blogturné – Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái [Nyereményjáték]
Könyv, nyereményjáték

Blogturné – Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái [Nyereményjáték]

0 103
Egy kis varázslat, egy kis történelem, egy kis mitológia. Katharina Neuschaefer A világ legszebb mondái című könyve egyszerre szórakoztatja és tanítja a gyerekeket. A gyönyörűen illusztrált kötetet most 5 bloggerünk véleményezi, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy saját példányt.


Kiadó: Naphegy Kiadó
Megjelenés: 2018
Illusztrálta: Bölecz Lilla
Terjedelem: 208 oldal
Műfaj: Mesekönyv

Hogy ki volt Parsifal, Robin Hood, Romulus és Remus, Héraklész, Tell Vilmos, Gilgames, a bolygó hollandi? Na és Ozirisz, a gólem meg Odüsszeusz?

Legendás történetek, eredetmondák és vándormondák hősei ők – életük, tetteik és kalandjaik a világ gazdag mondakincsét gyarapítják.

A széles kitekintést nyújtó válogatás ismert vagy sosem hallott-olvasott mítoszok, legendák és valós történelmi események gyűjteménye. A legszebb északi, kelta, görög-római, germán, egyiptomi, sumer regék és mondák olyan könnyen befogadható, izgalmas olvasmánnyá válnak a kötet lapjain, amely végre gyerekekhez szólóan, gyereknyelven beszéli el az emberiség közös kulturális örökségét.

 

Mindig is imádtam a mítoszokat és mondákat. Különösen a görög, egyiptomi, északi és germán eredetűek ragadtak meg; kiskoromban is inkább ezzel kapcsolatos könyveket olvasgattam a mesekönyvek helyett. A legtöbb mítosz/monda eredeti formájában nem tündérmese, semmiképp sem gondolnám, hogy esti mesének ajánlott bármelyik is. Ellenben, ha a gyerkőcöt érdekli a fantasy világ, érdemes lehet marvel könyvek helyett ilyeneket bemutatni neki.

Ezért készült A világ legszebb mondái c. könyv is, amire én egyből rácuppantam, mint maci a mézre. Sejtettem, hogy valószínűleg olyan mondák lesznek benne, amiket már ismerek, de nagyon kíváncsi voltam, hogy mit csinál velük az írónő – esetleg hozzáad-e valami egyedit, illetve Lilla illusztrációjára is.

Nem szoktam borítókról meg külsőkről beszélni, de most meg kell említenem, hogy a könyv csodaszép! Tiszta élvezet a kezemben tartani. A belső illusztrációk a magyar népmesékre emlékeztetnek, ami illik a könyv témájához. Egy kicsit sajnálom, hogy nem kaptak ezek is valami kis extra designt (fényes lap, színes képek, stb…).

Teljesen egyetértek a válogatással – valóban azok a legszebb/legérdekesebb mondák, amik a könyvben helyet kaptak. A legfontosabb Északi (pl.: Ragnarök), Kelta (pl.: Artúr király), Görög (pl.: Trójai háború) és Germán (pl.: Nibelungok) mondákat mutatja be az írónő. Plusz, külön “fejezetet” szánt az Európai Regéknek, ilyen például Robin Hood, Tell Vilmos vagy A bolygó hollandi. Egyiptom is kapott egy röpke említést Ízisszel és Ozirisszel, de a keleti kultúra sem maradhat ki – erről Gilgames rövid története gondoskodik.

Nagyon érdekelne, hogy mi alapján döntötte el Katharina, hogy mely mondák kapnak több oldalt, és melyek csak 2-3-at. Néha úgy éreztem, mintha egy rövid wikipedia bejegyzést olvasnék, holott pontosan tudom, hogy sokkal részletesebb és érdekesebb a történet a leírtaknál. Persze, megértem, hogy ez a könyv elsősorban a gyerekek tanítására készült – és tudjuk, hogy milyen gyorsan unnak rá a dolgokra, így ebből a szempontból ezek a kis rövid történetek praktikusak -, én viszont így kevésbé tudtam élvezni.

A picivel hosszabb mondák már sokkal jobban sikerültek, külön kiemelném, hogy a több részből álló mondat csoportokon belül szépen, folyékonyan köti össze az írónő és nem ugrál az időrendek között – ilyen például az Artúr királyhoz kapcsolódó mondák. Ez kicsit furcsán hangzik, tekintve, hogy mondákról beszélünk, de nagyjából visszafejthetjük egy darabig minden mondának az első megjelenését, és onnantól tudhatjuk, egyes krónikusok, írók, költők, filmkészítők mit tettek hozzá. Aki kicsit is beleássa magát, az itt is láthatja, hogy az írónő helyenként az “eredeti” mondákból merített és azt vegyítette a modernebb változatokkal és néha hozzáadott valami egyedit.

Nagyon örülök, hogy ilyen könyvek is kerülnek iotthon kiadásra, gyerekkoromban biztos, hogy faltam volna, és bár számomra nem sok újat tudott mutatni, biztosan lesznek olyan felnőttek is, akik egyes mondákról keveset tudnak (például szomorú, hogy a Nibelungokat nem sokan ismerik) vagy éppen más verziót olvastak/láttak/hallottak. Én mindenképpen tovább fogom ezt adni az unokahugaimnak és unokaöcsémnek, hogy ne csak bogyó és babócán meg vasemberen nevelkedjenek, hanem belepillantsanak a letűnt korok mágikus világába is.


EXTRA – LÉTEZETT-E ROBIN HOOD

Nem rég írtam egy cikket Robin Hoodról, illetve arról, hogy vajon valóságon alapul-e a legendája. Ő is kapott egy kis szeletet a a könyvben, ezért úgy gondoltam, hogy ez tökéletes extra lenne (mert a hasonló témájú Artúr király cikkem még nem készült el).

Igaz-e, hogy Robin Hood a Sherwoodi Erdők lakója volt és a gazdagoktól lopott, hogy a szegényeknek adja? Nem, nem igaz. Tudd meg, miért!

A legtöbb adaptációban Robin Hood történetei a Tudor-ház korában játszódnak, szinte mindig a Sherwoodi Erdőkben – egy fás rész Anglia (majdnem) kellős közepén – tanyál kis bandájával, ahol mindenki úgy rohangál, mintha az 1400-as/1500-as években lennének. És itt dobhatjuk is ki a realitást az ablakon.

Azonban néhány történész szerint valóban létezett Robin Hood, és életükből nem kis időt szántak arra, hogy visszakövessék ki volt az, és mikor is élt pontosan. Az 1200-as évek elejére, a 13. századi Angliába teszik létezését, amikor a Tudorok még csak hírből sem voltak ismertek. Itt jön be Fulk FitzWarin, egy 13. századi nemes, akinek története kísértetiesen hasonlít Robin Hood alap legendájához. Néhányan – és talán ez a leglogikusabb teória – úgy tartják, hogy Robin Hood is egy olyan személy, akit több emberről mintáztak. Vannak, akik szerint viszont egyáltalán nem is létezett, és mindez csak mese. Bárhogy is hisszük, biztos, hogy találunk magunknak helyet a spektrumon.

A klasszikus, a jótevő Robin Hood alakját skót történészek adták nekünk a 16. században, azzal hogy fogták a 14. századból származó balladákat, amikről úgy gondolták, hogy történelmi írások, és megpróbálták őket összerakni, amit pedig nem értettek, oda kitaláltak valamit, majd ráfogták, hogy történelem. Robin Hood legendája nagyban hasonlít a tündérmesékre, ha elvesszük belőle a meseszerűséget, szép lassan visszafejtjük a kezdetekhez, egy sokkal sötétebb, kegyetlenebb sztorit kapunk.


AZ IRODALOMBAN

A valódi canon, Robin Hood legelső feltűnése William Langland egyik középangol allegorikus elbeszélő költeménye, a Piers Plowman, magyarul Paraszt Péter.

A szóban forgó említés csupán egy rövidke szösszenet (“I kan noght parfitly my Paternoster as the preest it syngeth, / But I kan rymes of Robyn Hood and Randolf Erl of Chestre, / Ac neither of Oure Lord ne of Oure Lady the leeste that evere was maked.”), de mégis fontos jelentőséggel bír; a Piers Plowman számos filozófiai allegóriát tartalmaz a középkori társadalom állapotáról, ezért a Robyn Hood rímek jelenléte azt sugallja, hogy a balladák jól ismertek voltak, amelyeket a legtöbb olvasó népszerű szórakoztató irodalomnak tekintett.

Azonban az a tény, hogy ezek az említések az írott költeményekben még jóval a balladák kézzel írt másolatai előtt jelentek meg azt jelzi, hogy ebben az időben az írott szó értékes volt és túl ritkaságnak számított ahhoz, hogy népmesékre pazarolják. A Robin-történetek nagy részét az 1700-as és 1800-as években írták, még csak nem is a középkorban. Ez nem azt jelenti, hogy nem ezek a történetek keringtek a sötét korban is – egyes történetek a régi kéziratokban is megjelennek-, azonban érdemes a legtöbb mesét fenntartásokkal kezelni. Sőt, az olyan kéziratok nélkül, mint ez is, szinte biztosan mondhatjuk, hogy Robin Hood valószínűleg nem egy középkori hős volt, csupán egy mese, ami a sötét időkben ütötte fel a fejét, majd a viktoriánus korban népszerűségre tett szert. Szerencsére a Piers Plowman bizonyíték arrra, hogy a Robin Hood balladák valóban népszerűek voltak az 1300-as években, és valóban, a sötét korok óta élnek a kulturális emlékezetben.

Lehetséges, hogy ezek a korai balladák pletykákon és valódi személyeken alapultak, de az idő múlásával feledésbe merült, hogy valóságosak vagy csupán fikciók.


AZ ERDŐ

Az erdő azért fontos, mert ebben az időben Anglia területét javarészt erdők népesítették; ezekre a helyekre ment az, aki valamiért el akart bújni mások elől. Ezért is nevezték ezeket az erdőket a törvényen kívüliek melegágyának.

Főleg azért volt ez a törvénytelenek menedéke, mert gyakorlatilag csak azzal, hogy betette valaki a lábát az erdőbe – bármi okból -, szó szerint törvényen kívülivé vált az erdei jogok miatt, amik rendkívül népszerűtlenek voltak a nép körében. Az erdei jogok kimondták, hogy ezek az erdők csak és kizárólag a király tulajdonát képezik, csakis ő és az ő barátai léphetnek be oda és vadászhatnak ott, mindenki más, aki betette a lábát az erdőbe bűnt követett el, ami súlyos büntetést vont maga után.

Azok az emberek, akik az erdőkben éltek, nem feltétlen menekültek a király elől, legtöbbször nyílt háborúban álltak vele és őreivel. Ezért van az, hogy a legelső balladáktól az erdő minden Robin Hood történet háttere. Akár metafóraként, akár a király tetteinek megemlékezésére íródott, az erdő mindig nagy szerepet játszik.


ROBERT HOD

A legelső hivatalos feljegyzések, melyek említik Robin Hoodot (Robert Hod) az 1226-os York-i bírálatokban (bűnözési bírósági dokumentumok) találhatók. Ezen dokumentumok szerint, Robert Hod 32 shilling és 6 penny értékű vagyona elkobzásra került, aminek következtében törvényen kívüli pályára vitte az élet. Robert Hod az egyetlen korai Robin Hood, aki valóban bűnöző volt. Sokan hiszik, hogy ő az egyik legreálisabb versenyző a Robin Hood legendákat ihlető lehetséges személyek közül.


SZÁRMAZÁSA

A legendák szerint a Robin Hood a Sherwoodi Erdőkből származik, ami a főellenségének, a Nottinghami seriff játszótere is volt. Azonban a Yorkshire-történészek azt állítják, hogy a legkorábbi történetek szilárdan Barnsdalebe – DNy-Yorkshire határán, Doncaster közelében – helyezik. A szakértők azzal érvelnek, hogy Yorkshire több történelmi referenciaponttal büszkélkedhet, mint bármely más megye, beleértve azt a helyet is, ahol a hiedelem szerint Robin Hood maradványait temették el a Kirklees Priory zárdában, a Brighouse mellett, Ny-Yorkshire közelében.

 


NYEREMÉNYJÁTÉK

 

A világ legszebb mondáiban nem szerepelnek magyar mondák, de a ti feladatotok most az lesz, hogy a képek alapján kitaláljátok, mely híres mondákra gondoltunk. Írjátok be a Rafflecopterbe, hogy mely mondákról van szó.

 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Turné állomások

12. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 03. Függővég
12. 05. Olvasónapló
12. 07. Könyvvilág blog
12. 09. Könyv és más

  • Editor Rating
  • Design
  • Írói stílus
  • Érték
  • Illusztráció
  • Total score
  • User Rating
  • Design
  • Írói stílus
  • Érték
  • Illusztráció
  • Total score

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem tesszük közzé. *

Legutóbbi hozzászólások